A kilátó története
Padányi Gulyás Jenő tervei alapján épült 1935-ben, a 298 méter magas Csere-hegyre. A kilátó permi vörös homokkőből épült, s a reneszánsz és a gótika jegyeit viselte magán. Ez volt az első kőből épült kilátó a Balaton-felvidéken. A kilátó eredetileg 6,5 méter magasra épült, mert a környező fák alacsonyabbak voltak. Hamar a turisták közkedvelt célpontjává vált. Eredeti neve Horthy Miklós-kilátó volt, melyet az 1950-es években Szabadság-kilátóra kereszteltek.
A kilátót sokat rongálták a nyári üdülőszezonban a Balatonalmádi gyermektáboraiban megszálló fiatalok, és az idő múltával a kilátó veszélyessé vált, ezért 1998-ban bezárták. Az alsóörsiek megalapították a Kilátóért egyesületet, mely azért küzdött hogy a kilátót újjáépítsék. 2001-ben a Széchenyi-terv keretén belül megszerezték a felújításhoz szükséges 35 millió forint felét, a másik feléről az alsóörsi önkormányzat gondoskodott. 2001-ben megkezdődött a felújítás, mely igen lassan haladt a terepviszonyok miatt. A kilátót megtoldották egy 5 méteres fa magaslattal, így a kilátó ma 11,5 méter magas. A kilátó mellé építettek továbbá egy gondnoki házat, mely a vandalizmus okozta károk elkerülése miatt volt szükséges, így ugyanis biztosítani tudták a kilátó, és a hozzá tartozó épületegyüttes 24 órás védelmét. A kilátóhoz vezető utat is felújították, valamit Kiállító épületet is építettek a kilátóhoz, mely jelenleg a helyi művészeknek szolgál galériaként. Bevezették a közműveket, és egy nyáron nyitva tartó büfét is létesítettek. Az építési munkálatokat a helyi építészmesterek végezték. A kilátó nevét az önkormányzat Csere-hegyi kilátóra változtatta.
Forrás: Wikipédia
Kepli Lajos nyílt levele Alsóörs polgármesteréhez:
Alsóörs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete
Hebling Zsolt polgármester részére
Nyílt levél
a Csere-hegyi (Horthy Miklós) kilátó eredeti nevének visszaállítása ügyében
Tisztelt polgármester úr!
Ma, Horthy Miklós kormányzó halálának 54. évfordulójának napján egy tiszteletteljes kéréssel fordulok önhöz, mint Alsóörs Község polgármesteréhez, illetve képviselőtestületének tagjaihoz.
Kérem önöket, hogy kezdeményezzék a településük közigazgatási határain belül, a Csere-hegy tetején álló gyönyörű kilátótorony nevének az eredeti, “Horthy Miklós kilátó”-ra történő módosítását.
Mindnyájan tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan méltatlan támadás érte a XX. század egyik legnagyobb államférfijának személyét, aki a trianoni országcsonkítás után évek alatt talpra állította hazánkat gazdasági, kulturális és erkölcsi téren egyaránt. A kommunizmus éveiben bemocskolták nevét azáltal, hogy a proletárdiktatúra felszámolásához kapcsolódó különböző erőszakos bűncselekményekkel mosták össze, amit fehérterrornak neveztek el, mintha azokra Horthy adott volna ki parancsot. Mindezt, bármennyire is szerették volna a történész elvtársak, máig sem sikerült bizonyítaniuk, sőt, ennek ellenkezője vált nyilvánvalóvá: Horthy soha semmilyen megtorlásra nem adott ki utasítást.
Abban azonban mindenki egyetért, hogy kormányzósága alatt Magyarország kiheverte az első világháború és az országcsonkítás okozta sebeket, és sosem látott fejlődésnek indult.
Méltó tehát, hogy 21 évvel a rendszerváltás után rehabilitáljuk Horthy Miklóst szűkebb hazánkban, itt a Balaton mentén is azáltal, hogy az 1935-ben épült, és néhány éve felújított vöröskő kilátónak visszaadjuk az eredeti nevét.
Örömmel fogadnám, ha a kormányzó születésének 143. évfordulójára június 18-án már a – Balaton legszebb panorámáját nyújtó – Horthy Miklós kilátóba szervezett kirándulással emlékezhetnének meg a kormányzó munkásságát tisztelő és elismerő magyar emberek.
Balatonalmádi, 2011. február 9.
Kepli Lajos
országgyűlési képviselő
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Kepli Lajos nyílt levélben kezdeményezte az Alsóörs közigazgatási területén lévő Csere-hegyi kilátó eredeti nevére, Horthy Miklós kilátóra történő visszanevezését.
RSS